A hétköznapokban gyakran halljuk ezeket a szavakat. A fizetésünk kiszámításánál vagy a cégek közti szerződésekben is elhangzanak. Mégis melyikkel járunk jobban? A bruttó és nettó között vannak különbségek. Ezért nem árt tisztában lenni a fogalmakkal. Egy biztos a munkavállaló a munkáltatójától sokkal nagyobb összeget kap – a levonások előtt – mint amennyi a fizetése. A következőkben alaposabban megvizsgáljuk, hogy miért alakult ez így.
Alapfogalmak
A munkavállaló fizetése pénzben – utalással vagy ritkább esetben készpénz formájában – történik. Ezt hívjuk jövedelemnek, amely pénzbeni vagy anyagi juttatásként is magyarázható.
A szakirodalomban a bevétel és a juttatás azonos.
A kereset típusai
Adózási szempontból ez a munkánk során keletkezett – adóévben elszámolható – bevételünk egészét jelenti. Vagyis, ha a tevékenységünk során bármilyen módon vagyoni értékhez jutunk.
Ezek lehetnek:
• kereskedelmi kupon,
• fizetés,
• értékpapír,
• igénybe vett juttatás,
• a magánszemély javára átvállalt vagy elengedett tartozás.
Mindezek mellett különböző segélyek, az öregségi nyugdíj, a cafeteria szolgáltatás, a hitel – vagy kölcsön és a diákhitel már nem része a jövedelmünknek.
Bruttó és nettó
Korábban említettük, hogy munkánk során a bérünk elviekben sokkal nagyobb, mint később megkapunk Mivel magyarázható? A munkáltató a szerződésünkben előírt munkabért fizeti ki, viszont ebből le kell vonni az adókat és járulékokat, amely tételeket a cég „utánunk” teljesít. Az így kialakult összeg lesz a nettó. A különböző tételek levonása nélkül felmerülhet a gyanú, hogy az alkalmazott és munkáltatója is „illegálisan” végzi a tevékenységet. Ebben a helyzetben – amelyet a törvény büntet – a munkavállaló a nettó összeget kapja meg, mivel a főnöke semmit sem fizet utána.
Szükség van tehát a bérszámfejtésre, amely a jövedelemhez kapcsolatos adó- és járulékfizetéssel, valamint igazolással foglalkozik. A legtöbb cég gazdasági osztályán megtalálható ez foglalatosság. A munkaügynek ezen kívül adatszolgáltatási kötelezettsége is van.
A bruttó jövedelembe beletartozik így a nettó bér, a különböző adók és a munkavállalóval kapcsolatos járulékok is. Ebből látható, hogy a bruttónk mindig magasabb a nettónknál. A munkaszerződésben is ez a juttatás szerepel és adózási szempontból is ezt vizsgálják. Továbbá a mindenkori minimálbért is ebben határozzák meg.
Ha a munkavállalói juttatás példájánál maradunk, akkor a nettó az lesz, amit a dolgozó kézhez kap. Vagyis ez a fizetésünk, amit már a különböző tételek levonása után elutalnak, illetve ebből már élhetünk. Vásárolhatunk, vagy fizethetjük a kiadásainkat. A bankoknál a hitel vagy kölcsönfelvételnél is ezt veszik alapul. Ebből tudják megállapítani, hogy fizetőképesek vagyunk a törlesztők kapcsán.
Minimálbér Magyarországon
A kötelező legkisebb munkabér a munkavállaló számára a legálisan elvégzett munkája után a munkáltató által kifizetett heti vagy havi összeg. A munkáltatónak bejelentési kötelezettsége van, vagyis a fentiekben tárgyalt bérszámfejtést el kell végeztetnie. A minimálbér mértéke ugyanakkor területenként vagy régióként eltérő. Ezt minden esetben törvények szabályozzák. Fentebb megvizsgáltuk, hogy ezt a jövedelmet is bruttóban számoljuk.
Magyarországon január 1-től a minimálbér bruttó összege 161 ezer forintot, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintot jelent. A növekedés ebben az évben nyolc százalékos.
A bruttó és nettó meghatározás alapján 161 ezer forint fizetés mellett a dolgozó 107 065 forintot kap kézhez idén. Ugyanis a bérszámfejtés után 53 935 forintot kell fizetnie a cégnek vagy a munkáltatónak. Ha kedvezményeket nem számolunk, akkor ezt az összeget a munkavállaló adott hónap elején kapja meg utalás vagy készpénz formájában. Az alkalmazás cégeként eltérő lehet. Ahogy a nevében is szerepel a minimálbér bruttó összege nem lehet kevesebb az előírtnál. A garantált bérminimum pedig a középfokú végzettséggel rendelkezőkre vonatkozik, munkakörtől függetlenül a minimum összeg 210 600 forint.
Nagyon érdekes és egyben meglepő, hogy a garantált minimum juttatás a diplomás, a szakmunkás, és a szakképzett munkavállaló esetében is azonos. A magasabb fizetési különbségeket a munkakör vagy az iparági szektor eredményezheti.
Bruttó és nettó az EU-ban
Ennek a vizsgálata előtt fontos megemlíteni a GDP fogalmát. Vagyis a bruttó hazai termék – egyes országon belüli – egy naptári évben létrehozott összes szolgáltatás vagy termék teljes piaci értéke. A nettó itt is előkerül: NDP (nettó hazai termék) a GDP-ből levonva adott ország gazdasági javainak értékkülönbözetében.
A közgazdaságtanban a bruttó a levonások előtti értéket jelenti. A nettó hazai termék (NDP) a bruttó hazai termékre (GDP) utal, levonva az ország tőke (gazdasági) javainak értékcsökkenését. A bruttó hazai termék megmutatja a gazdaság szereplőinek az adott időszakhoz kapcsolódó összes bevételét, illetve költségét is. Értelemszerűen a GDP és az NDP az EU országaiban eltérő. Ahogy az átlagfizetések.
A KSH szerint a következő országok a zászlóshajók:
• Ausztria
• Benelux államok
• Németország
• Egyesült Királyság
• Írország
• Észtország
• Norvégia
• Finnország
• Svédország
A kimutatás euróban számolható. Meg kell jegyeznünk, hogy már az átváltásnál is kialakulhat a különbség. Ahol pedig az euró a hivatalos fizetőeszköz, ott csak az iparágak vagy a munkavégzési körülmények okozhatnak eltéréseket. Azt is megfigyelhetjük, hogy Hollandiában igen jól lehet keresni, akár diploma nélkül is. Viszont a megélhetés nagyon drága, a legtöbb ember bérli a lakását ugyanez jellemző az Egyesült Királyságra.
Mennyit ér a fizetésünk?
A minimálbért és a garantált bérminimumot alapul véve, fontos, hogy milyen ágazatban dolgozunk. Egy biztos, a munkabérünket bruttóban számolják ki és a járulékok után a nettó összeget kapjuk kézhez. Ezzel mindig legyünk tisztában, így nagy meglepetés nem érhet minket munkavégzés közben. Ha pedig biztosra akarunk menni a bruttó-nettó ismeretében, használjunk online bérszámfejtést a különböző bérkalkulátorok segítségével.
