Egyre több embernek van ma Magyarországon folyószámlahitele, illetve azon rendszeres tartozása. Ez mindaddig nem jelent problémát, amíg rendszeres jövedelem érkezik a terhelt folyószámlára, ahonnan minden hónapban tudja vonni a bank a kívánt törlesztő-részletet.
A folyószámlahitelt nagyon sokan ártalmatlannak vélik, azonban huzamosabb ideig fennálló, főként nagyobb összegű tartozás esetén komoly galibát is okozhat. Sokkal rosszabb azonban, hogy nem kell közvetlen elszenvedőként saját nem fizetett vagy rosszul törlesztett folyószámlahitellel rendelkeznünk, elég ha egy olyan családtagunk él vele, akivel közös ingatlannal rendelkezünk.
Ha megtörténik a baj…
Vegyünk egy általános testvérpárt, akik megörökölték a szülői házat, ezáltal fele-fele arányban osztoznak az örökségen, vagyis mindketten élvezhetik a tulajdonjog előnyeit – ezáltal sajnos hátrányait is. A házon lévő összes korábbi hitelt a testvérpár rendben törlesztette, nem kerültek BAR listára, nem voltak késések a fizetésben. Az egyik testvérpár azonban váratlanul lebetegszik, és tartós egészségromlásából kifolyólag pénzhiányos állapotba kerül, amit folyószámlahitel felvételével tud orvosolni.
Mivel azonban betegségéből kifolyólag munkáját elveszíti, a folyószámlahitel törlesztetlenül áll egykori folyószámláján – 500 ezer forint értékben –, amit a bank immáron átadott végrehajtásra. Ilyen esetekben vélhetően mindkét, de főként a vétkes testvérpár esetében felmerülhet a kérdést, miszerint az ilyen jellegű adósság ráterhelhető-e a közös ingatlanra? A kérdés különösen akkor kényes és kérdéses, ha az adott ingatlanban a vétlen testvér lakik a családjával, így ebből kifolyólag mondhatni hajléktalanná válnának egy ilyen esetben úgy, hogy a hitelügyletekről tudomása sem volt, azokban részt nem vállalt.
Esetünkben a példát több szempontból is meg kell vizsgálni, hiszen a testvérpár lebetegedett tagja a folyószámlahitel kérvényezésekor már rokkantnyugdíjas volt, ezt azonban a bank nem vette figyelembe a hitelkeret megállapításakor, így halmozódhatott fel tartozásként félmillió forint.
A bank is felelős lehet
Egy ilyen esetben természetesen felmerül a gyanúja annak, hogy a bank jogszerűen járt el a rokkant testvér folyószámlahitelével kapcsolatban, hiszen amennyiben nem kérték be a rokkantpapírokat, és így engedélyezték a hitelt, akkor természetesen egy polgári perben lehet bizonyítani a magánszemély igazát.
Egy rokkant nyugdíjas ugyanis folyószámlahitelt is csak úgy igényelhet, ha benyújtja rokkantsági papírjait, így igazolványát és rokkantsági határozatát, mert a bankok mindig ehhez viszonyítva járnak el a hitelkeret megállapításakor.
Amennyiben azonban a bank felelőssége kizárható, a felelős – esetünkben a rokkant testvérpár – akár saját vagyonával is fedezheti a felhalmozódott összeget. Ha ingósága nincs, és a szerződés nem határoz másként – esetleg a kérdéses ingatlan lett megnevezve fedezetként –, abban az esetben a házra a bank természetesen ráterhelheti az adósságot, ami esetünkben 500 ezer forint.
Ezt érdemes a feleknek egymás között rendezniük, és amennyiben a rokkant testvér nem tudja maga kifizetni ezt az összeget, akkor tulajdonjogának lemondásáért cserébe átruházhatja a tartozást rokonára, aki a tartozás visszafizetésével lényegében megvásárolja az ingatlant, így a ház száz százalékban az övé lehet. Amennyiben azonban a tartozás rendezése problémás, természetesen akár árverezésre is sor kerülhet.
