Mióta a lakáslízing megjelent a piacon, sokan nagy dilemmaként tekintenek rá, hiszen bár megvan a szolgáltatás maga előnye és hátránya is a lakáshitellel szemben, azonban sokan még így sem tudnak dönteni – pláne nagyobb önerő megléte mellett.
A lakáslízing fogalmát a legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni, hogy egy olyan ingatlanvásárlási formáról van szó, ami lényegében egy tartós bérletet jelent, a lényege pedig, hogy a lízingelő egy meghatározott futamidő alatt kifizeti a vételárnak, valamint a plusz költségeknek a teljes részét, majd csak miután ez lejárt, a lakás tulajdonjoga – a lakáshitellel ellentétben – akkor kerül a tulajdonos nevére.
A lakáslízing tehát egy elnyújtott albérleti szerződés, amelynek lejártával megkapjuk a kérdéses ingatlant.
Mit válasszunk, ha önerőnk van?
Mivel a lakáslízing is hasonló alapelven működik, mint a lakáshitel – csak talán kevésbé rizikósabb –, ezért sokak számára nehéz a döntés, miszerint egy tetemesebb mennyiségű önerő mellett vajon melyiket válasszuk a kettő közül? Lássunk egy konkrét példát egy külföldön dolgozó magyar kapcsán, aki a kinti fizetés és a helyzet miatt a hazai bérek többszörösét keresi meg, éppen ezért képes volt arra, hogy félretegyen 3,5 millió forintot.
Emberünk több éve bejelentett munkahelyen szerepel, BAR listán sem szerepel, célja pedig, hogy egy saját lakást vásároljon magának Magyarországon, ahol állandó lakcímmel is rendelkezik.
Egy ilyen helyzetben a lakáshitel és a lakáslízing is szóba jöhet a vásárlás okán, de nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik mellett voksoljunk, pláne a nagyobb önerő miatt, amit senki sem szeretne elveszíteni egy rosszul megkötött hitelszerződés miatt.
A lakáshitel és a lakáslízing is jó megoldás lehet
Egy jó jövedelmű ügyfél – ami külföldi jövedelem esetén alapvetőségnek tekinthető – mind lakáshitelt, mind lakáslízinget igénybe vehet használt családi ház vásárlásához. A jelenleg hatályos kormányrendelet esetében nem csak lakáslízingkor, hanem lakáshitel felvételekor is 80 százalékban lett maximalizálva a kölcsön összege, vagyis a megvásárolni kívánt ingatlan tényleges értékének legfeljebb 80 százalékát vehetjük fel forint alapú hitelként vagy lízingkonstrukcióban, a maradék 20 százalékot pedig önerőként, készpénzben kell bevonni a konstrukcióba.
Ilyen esetekben bármelyik megoldást is választjuk, érdemes alaposan körülnézni a pénzintézetek kínálatában, hiszen a finanszírozási arányok esetükben igencsak eltérőek lehetnek, hiszen a maximális hitelösszeg az ingatlan értékének, az igénylő anyagi helyzetének, munkahelyének és családi állapotának is lehet a függvénye.
Az értékbecslés során fontos, hogy lakáshitel és lakáslízing esetén is megállapítanak egy hitelbiztosítéki értéket, ami nem más, mint az ingatlannak a becsült, meghatározott értéke, ami a forgalmi érték 70-90 százaléka is lehet. A bankok nagy általánosságban ezt veszik alapul a maximális finanszírozási arány kiszámolásánál, de gyakran már egy bankok belül is létezhetnek különböző mértékű finanszírozási arányok.
Példának okáért Budapesten vagy nagyobb városokban a finanszírozási arány sokkal nagyobb, mint a kisebb településekben. Összességében tehát minden esetben banktól függő, hogy az adott helyzetben, illetve önerő meglétével inkább a lakáshitel, vagy a lakáslízing lenne a jobb megoldás egy ilyen helyzetben, de vélhetően mindkettővel lehetőség van beruházni egy 10 millió forint körüli összegű családi házba.
