2013 júniusában indította el hazánk Nemzeti Bankja az úgynevezett Növekedési Hitelprogramját, mely közép- és kisvállalkozások számára nyújt rendkívül alacsony kamatokkal kölcsönöket. A speciális hitelprogramot azért kellett létrehoznia az MNB-nek, mert valószínűleg a pénzügyi válság eredményeként a hazai bankok erősen visszafogták a hitelkihelyezéseket, és ennek a levét nem kis mértékben a hazai kis- és középvállalkozások itták meg.
Egyre több vállalkozás működésében keletkeztek zavarok, amik egyértelműen a hitelezés megszűnésének a számlájára voltak írhatóak. A program három alappillérből áll, és az első pillér keretében először is a hitelezés élénkítése mellett a cél a pénzügyi stabilitás megteremtése volt. Az MNB kedvezményes kamatozású kölcsönt adott a hitelt nyújtó pénzintézeteknek, viszont ennek fejében elvárja tőlük, hogy ezt a kapott pénzösszeget úgy kölcsönözzék ki a kis- és középvállalkozásoknak, hogy egy bizonyos nagyon alacsony kamatmarzsot semmiképpen ne haladjanak meg.
Ezekkel az alacsony kamatmarzsú hitelekkel főként azoknak a vállalkozásoknak lehetett segíteni, akiknek már volt hitelük, amit a pénzügyi válságot megelőzően vettek fel, és a nehéz gazdasági helyzet miatt finanszírozási problémáik akadtak. A program második pillére azt célozza meg, hogy a kis- és középvállalkozások által felvett hitelek körében erősen lecsökkentsék a devizahitelek arányát.
2014-ben változások a növekedési hitelprogram feltételeiben
A Magyar Nemzeti Bank által tavaly bevezetett növekedési hitelprogram feltételei 2014 május elsejei, és június elsejei bevezetéssel változnak, melynek keretében lehetőség lesz a faktoring finanszírozásra, a forgóeszközhitelek futamidejét egy évről három évre emelik meg, valamint a beruházási hiteleknek fél évvel meghosszabbodik a lehívásra engedélyezett legvégső határideje. Az MTI által megjelentetett közlemény szerint a jegybank már a növekedési hitelprogram első megjelenése óta törekszik a rendszer mind jobbá és hasznosabbá tételére, ezért is változtat most a feltételeken, saját szavukkal élve finomhangolja a feltételeket. Az elsőrendű cél most az, hogy a lehető legtöbb kis- és középvállalkozás be tudjon kapcsolódni a növekedési hitelprogramba, mivel a magyarországi hitelezés visszaszorulása miatt erősen veszélybe került a normális működésük. Az év első három hónapjában egyrészt a vállalkozói szférától, másrészt a hitel nyújtó pénzintézetektől is információkat gyűjtött, illetve változtatási tanácsokat is kapott, így ezek birtokában kézenfekvő volt, hogy az információk alapos mérlegelése után jobbító módosításokat hajtsanak végre az NHP feltételeiben – olvasható a bossmagazin oldalán.
Az egyik legnagyobb mérvű változtatás, hogy a forgóeszközhitelek tekintetében a maximálisan kérhető futamidőt egy évről megemelik három évre, ami azért hasznos a KKV-knak, mert lényegesen hosszabb időtávig tudják ezentúl fedezni azon kezdeti forgóeszköz szükségletüket, melyek egy adott beruházás beindításához, és szinten tartásához feltétlen kellenek. Ez a változtatás azt is sok esetben elősegíti, hogy legalább addig biztosítva legyen a vállalkozások likviditása, ameddig egy bizonyos beruházásuk lehetőség szerint megtérül.
Az MNB közleménye szerint ezentúl faktoring refinanszírozása is lehetővé válhat, amely különösen a kockázatosabbnak ítélt vállalkozásoknak jelenthet nagy segítséget, például a rövidebb lejáratú finanszírozások esetében. Azzal, hogy a faktoring is bekerül a növekedési hitelprogramba, most már az olyan vállalkozások is finanszírozáshoz juthatnak, akik a bankok számára túl kockázatosnak tűnhetnek az elfogadható biztosítékok hiánya miatt, viszont a vásárlói körük megfelelő kockázati besorolásúak lehetnek.
További előnye ennek az újabb finanszírozási lehetőségnek, hogy azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek jelen időben is forgóeszközhitelből látják el fizetőképességi igényeiket, most már áttérhetnek a faktoring rendszerre, és ezzel felszabadíthatják a bankok számára felajánlott biztosítékaikat, amikre újból lehetőség nyílhat beruházási kölcsönök felvételére. A jegybank szerint a faktoring bevezetése nem május, hanem június 1-től lesz elérhető, miután a hazai faktoring szövetséggel minden részletszabályt átnéznek és megfelelően működővé tesznek.
További változások a hitelprogramban
A Magyar Nemzeti Bank reagálva arra a problémára, hogy bizonyos beruházások kivitelezési és beruházási időszükséglete több esetben meghaladhatja az egy esztendőt, az MNB ezen év végéig tartó beruházási hitelek szerződéseinél még fél évet ad a vállalkozások számára, hogy a fennmaradó összegeket is lehívhassák és fel is használhassák. Ez akkor lehetséges, ha a beruházási hitelt még az idén megkötik, és a hitelösszegből egy részt le is hívnak 2014 vége előtt. A jegybank szerint ez a határidő megnyújtás a nagyobb mértékű beruházások finanszírozását is jelentősen megkönnyíti, főként azokét, amelyeknek befejezését már nem tudják megoldani ebben az évben.
Az MNB alaposan átvizsgálta a hazai pénzügyi rendszer működését, és az egyik legnagyobb problémának azt látja, hogy túlzottan magas az úgynevezett nem teljesítő (nem fizető) hitelek aránya, és hogy nehéz ezektől a rossz hitelektől megtisztítani a bankok portfólióját. A kis- és középvállalkozások számára olyan esetekben, ha nem teljesítő, vagy esetleg már felmondott hitelről van szó, akkor lehetőséget biztosít az MNB bizonyos továbbértékesítési célú kereskedelmi ingatlanvásárlást, és bérbeadási célú kereskedelmi ingatlanok megvételének refinaszírozását is. A növekedési hitelprogram ilyen irányú változtatásától azt várja a jegybank, hogy felgyorsulhasson a hitelintézetek elég negatív megítélésű portfóliójának megtisztítása, lényegesen könnyebbé válik a beragadt ingatlanokat értékesíteni, így hamarabb felszabadítható a pénzintézetek lekötött (beragadt) tőkéje, tehát a felszabaduló pénzösszegeket újra a hitelezésre fordíthatják a hazai bankok.
Ezeken a nagyobb horderejűnek mondható változásokon kívül még több kisebbnek mondható (elsősorban technikai jellegű) változtatást is bevezet majd a jegybank a közeljövőben, amivel azt célozza majd meg, hogy minél szélesebb vállalkozói körben elérhetővé váljanak a jelenleg is igényelhető hitelcélok. Ezekkel kapcsolatosan kell majd kialakítani a legjobb működést biztosító részletszabályokat, de természetesen, amíg ezek a változtatások el nem készülnek és bevezetésre nem kerülnek, a növekedési hitelprogram tovább működik teljesen zavartalan módon, a változtatások bevezetéséig nem fogják vissza a hitelek kihelyezését.
2014 márciusában lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv, emiatt is szüksége volt pár változtatást végrehajtani a növekedési hitelprogram feltételrendszerében, főként a hitelt nyújtó pénzintézetekkel már megkötött keretszerződések tekintetében kellett módosításokat végezni. Ennek szellemében a jegybank minden tőle telhetőt megtett, hogy az új Polgári Törvénykönyv szabályaival összhangban legyenek NHP feltételei is, és az átállás is a lehető legzökkenőmentesebben legyen végrehajtható.
A részvétel feltételei
A programban csak azon hitelintézetek vehetnek részt, akik a MNB feltételrendszerének mindenben megfelelnek. Ezekkel a hitelintézetekkel a jegybank speciális partneri szerződést köt, a bankok pedig vállalják az adatszolgáltatást minden egyes ügyletről.
A refinanszírozott KKV-kal kapcsolatban alapvető feltétel, hogy nem lehetnek pénzügyi intézmények (vállalkozások), az, hogy melyik vállalkozás minősül kis-, illetve középvállalkozásnak, egy ide vonatkozó 2004-es törvényi rendelkezés a mérvadó. NHP terméktájékoztatója
