A személyi kölcsön praktikus hitelkonstrukció, szabad felhasználással valóban azt valósíthatjuk meg vele, amire leginkább szükségünk van. A több tízezres kiadásoktól kezdve egészen a milliós nagyságrendű hitelekig mindent megtalálunk a hitelkalkulátorok kínálatában. 2015-ben a jegybank szigorította a pénzintézetek hitelelbírálási feltételeit, többek között csak igazolt legális nettó jövedelemre folyósítható személyi kölcsön is. Mit tehet az, aki nem tudja igazolni rendszeres bevételét? Lehetséges-e mégis, és, vajon elkerülhető-e a munkáltatói igazolás feltétele? Illetve a diákösztöndíjak, GYED elismerhetőek-e bevételként?
A bankokkal szemben is szigorodtak a szabályok
Az adósságfék szabályozással nemcsak a törlesztőrészletnek a rendszeres jövedelemhez viszonyított nagyságát maximalizáltatta a Magyar Nemzeti Bank a pénzintézetekkel, de a hitelfedezeti mutató bevezetésével azt is szabályozta, mekkora kölcsön folyósítható jelzálog hitelek esetében a fedezeti ingatlanra. A szigorítások előírták azt is, hogy a bankok csak igazolt jövedelemmel rendelkező igényeket bírálhatnak el pozitívan. A hitelezhetőségi limit ugyanis ebből a dokumentumból állapítható meg – akár egyedül, akár adóstárs bevonásával igényeljük a személyi kölcsönt.
Általánosan elfogadott, hogy a jövedelem összege a törlesztő részletek (a bank az egyéb, esetleg más banknál igényelt hitelünket is ideszámítja) legalább háromszorosát érje el. Magunk is beláthatjuk, a személyi kölcsönök esetében, ahol nincs ingatlanfedezet, az intézmények csak a folyamatos és igazolható bevételünkre támaszkodhatnak. Ezért történhet meg az, hogy míg a jelzálog alapú hitelek esetében elegendő 3 hónapnyi folyamatos munkaviszonyt igazolni, a személyi kölcsönök esetében ez akár 6 hónap is lehet. Fedezet nélkül pedig a hitel értéke nem lépheti túl a nettó jövedelem 6-8 szorosát. A hitelbírálat során tehát mindenképp igazolnunk kell jövedelemforrásunkat.
Azonban nem feltétlenül munkáltatói igazolással tehetjük ezt meg. Sőt, a tiszteletdíj, az életjáradék és a bank számlája érkező ösztöndíj is elfogadható a hiteligényléskor jövedelemforrásként.
Mi fogadható el jövedelemigazolásként?
Többféleképp juthatunk hozzá a jövedelmünkhöz. Ennek függvényében a bankok különbséget tesznek az alkalmazottak, a vállalkozó, és, például a nyugdíjasok között is. A jövedelemforrást tehát a hiteligénylő tevékenysége határozza meg. Általánosságban elmondható, hogy az igazolható összeg minden esetben el kell érje az aktuális minimálbér összegét, nyugalmazott dolgozók esetében nem lehet kisebb a minimális nyugdíjnál.
Az alkalmazottaknak munkáltatói igazolást kell beszerezniük, de csak a 30 napnál nem régebben kiállított dokumentummal indítható el a személyi kölcsön igénylésének a folyamata.
A legalább 3 hónapos munkaviszonyról szóló igazolás kizárja, hogy a próbaidőben foglalkoztatottak megkaphassák a hitelt. Általában a munkáltatói igazoláshoz bérpapírt, vagy bankszámlakivonatot, illetve adóhatósági igazolással kérnek az intézmények. Ha készpénzes bérről van szó, a bankok pozitív elbírálás esetén folyószámla nyitásra is kötelezhetik az igénylőt.
A nyugdíjasok a nyugdíjas igazolvánnyal bizonyíthatják jövedelmüket. A bank a törlesztéshez rendelkezésre álló rendszeres bevételt a nyugdíjszelvényről vagy a folyószámla kivonatáról olvassa majd le.
Míg a nyugdíjasoknak viszonylag egyszerű dokumentációt kell felmutatni, az egyéni és társas vállalkozók APEH-igazolással adhatják át a kérelmet. A hatóság által kiállított jövedelemigazolás számít megbízható forrásnak a bank számára. Csak olyan céget bírálnak el pozitívan, amelynek nincs adótartozása, és ezt is hivatalos dokumentummal is igazolni tudja. Megtörténhet, hogy a banknak szüksége lesz a mérlegre, vagy főkönyvi kivonatra a döntéshez, esetleg társas vállalkozás esetében a társtól munkáltatói igazolást is bekérhet.
A bankok saját kockázatukat mérsékelik azzal, hogy minél biztosabb anyagi háttérrel, folyamatos bevétellel rendelkezők számára igyekeznek személyi kölcsönt folyósítani.
Azonban a jövedelemként elfogadható bevételek sorra hosszabb, mint azt felvázoltuk. Például a banknál vezetett folyószámlára érkező ösztöndíj, valamint nevelési díj is elszámolható ekképpen. A munkabér típusú jövedelmek mellett a táppénz átutalás, az illetménykiegészítés, az életjáradék is idesorolható. A megbízási-, tiszteletdíj, a fogyatékossági támogatás, és a vakok személyi járadéka szintén elsődleges forrás. A megváltozott munkaképességűek kereset kiegészítését is elfogadják a hitelintézetek.
A GYED csak kiegészítő jövedelem
A legtöbb bank vagy a minimálbér összegét, vagy ettől magasabb tételt ír elő jövedelemigazolásként. Sajnos, ebből igen világosan kiderül, hogy a Gyermekgondozási díj nem elégséges (mivel az csupán a töredéke a minimális összegnek). A TGYÁS és GYED is, valamint a családi pótlék kiegészítő, másodlagos jövedelemként számítható be. A gyerektartás, az ápolási díj és a munkanélküli segély sem fogadható el önállóan. A hitelintézetek valószínűleg elutasítják azt a kérelmet, amelyet az előbbiekben felsorolt dokumentumokkal igazolunk. Ám, ha legalább fél éves munkaviszonnyal, és minimálbéres bevétellel rendelkező adóstársat vonunk be a banki ügyletbe, úgy már elhárul a személyi kölcsön felvételének az akadálya.
Létezik a hitelpiacon olyan konstrukció, amely nem tart igényt a munkáltatói igazolásra – azonban bankszámla kivonattal vagy bérpapírral ebben az esetben is igazolni kell a bank felé a teljesítő képességet.
A személyi kölcsön munkáltatói igazoláshoz kötötten valójában az ügyfél érdekeit is szolgálja, hiszen az anyagi hátteréhez mérten kínálja fel a havi törlesztő részleteket. Így vállalható a folyamatos visszafizetés is, és elkerülhető egy teljesíthetetlen hitelkonstrukció.
