A munka törvénykönyve túlóra számítása esetén a következők szerint rendelkezik.
Az új Munka Törvénykönyv 2012 évben lépett életbe és ez szabályozza a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot is, a munka törvénykönyve túlóra számítása eszerint történik.
Az új szabályoknál már azt látjuk, hogy magának a bérpótlék számítás alapját ii teljesen átírták, így azok teljesen megváltoztak. Mindenkinek tisztában kell azonban lennie azzal, hogy a munkavégzés után milyen extra jövedelem keletkezik.
A munkaadók nagyon sok esetben ezeket a szabályokat nem hozzák nyilvánosságra, hiszen akkor a kiadásuk nőne.
A munka törvénykönyve túlóra számítása a következők alapján kerül kiszámításra
Az egy órára jutó alapbér az alap összeg. Erre jönnek rá a túlóra pénzek. Általános teljes napi munkaidőnél a havi bért 174 órával kell elosztani, míg a részmunkaidőnél 1 174 óra arányos részével. A jogszabály a következőképpen fogalmaz. Ha beosztás szerint dolgozunk és a munkaidő kezdete mindig változó, akkor a délután 6 és a reggel 6 óra közötti időtartamra 30 % bérpótlékot kell fizetnie a munkáltatónak.
A bérpótlék a következő esetekben és mértékben jár:
- vasárnapi munkavégzés 50%
- munkaszüneti napon történő munkavégzés 100 %
- 18 és 6 óra közötti munkavégzés 30%
- készenlét esetén 20%
- ügyelet 40% (ha egyáltalán nem lehet mérni az ügyelet tartamát, akkor itt 50% ami megilleti a munkavállalót)
Mikor tudjuk ezeket a pótlékokat foganatosítani a munka törvénykönyve túlóra számítása alapján?
A munka törvénykönyve túlóra számítása alapján már a munkaszerződés megkötésekor oda kell figyelnünk a részletekre. Már itt lehetőség adódik arra, hogy az alapbéren felül ebbe már a bérpótlékok is rögzítésre kerüljenek.
Azonban van egy másik lehetőség is, amit kevesen ismernek, ez pedig az átalány díj és annak pontos meghatározása. A szomorú tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a munkaadók nem minden esetben törekednek arra, hogy ezeket a kérdéseket ilyen biztosan szabályozzák. legrosszabb esetben a törvényi változásokról sem értesítik az alkalmazottakat.
Sokan nem tudják, de a túlórát soha nem lehet előre eltervezni. A megszaporodott megrendelések esetén a munkáltató nem rendelhet el túlórát, A munka törvénykönyve túlóra számítása csak abban az esetben jogos és megvalósítható, ha a munkáltató biztosan nem látta előre, hogy meg fog növekedni a munkavégzés, hiszen hirtelen kapott egy megrendelést.
A megrendelés ráadásul határidőhöz kötött. Ilyen esetekben jogos a túlóra. Csak nagyon indokolt esetben lehet a munkáltatóknak elrendelniük a túlórát. A túlórák szempontjából még az is nagyon fontos, hogy a munkavállaló családi körülményeit nem szabad ezzel terhelni. Terhes nőknél egyáltalán nem szabad túlórát elrendelni és a kisgyermekes anyukák esetében is csak akkor, ha a gyermek az 1 éves korát elérte. A gyermeküket egyedül nevelők is védve vannak, hiszen számukra sem lehet azonnal hatállyal túlórát elrendelni.
A túlóra mellett érdemes pár szót ejtenünk a pihenőidőről is
Főszabály szerint egybefüggő 11 óra a napi pihenőidő. A munkáltatónak úgy kell beosztani a munkaidőt, hogy ez a szabály megvalósulhasson. A 11 óra természetesen megszakítás nélkül értendő. A munkavégzés befejezése és a következő munkakezdés között kell ennek a 11 óra pihenőidőnek biztosítva lennie. A 11 órába beleszámít a munkavállaló utazási ideje is.
Lehetőség van ezt a 11 órát 8 órára csökkenteni, ha valaki osztott munkaidőben vagy megszakítás nélkül, esetleg több műszakos munkarendben dolgozik. Akkor is csökkenthető 8 órára, ha valaki idényjellegű tevékenységi körben dolgozik, vagy ha a munkaköre készenléti jellegű. A nyári időszámítás egy kicsit megkavarja a dolgokat, hiszen ilyenkor a 11 óra 10 lesz, míg a 8 óra az 7 óra.
