Egyelőre úgy tűnik, hogy a devizahitel-elszámolás révén keletkező 700-800 milliárdos lyuk nem üt komoly rést a bankok pajzsán és ezért a hitelezések volumenének csökkenésére sem kell számítani.
A devizahitelezés megtorpanása, majd az utólagos korrekciónak köszönhetően a hazánkban működő bankok komoly veszteségeket könyvelhetnek el, ám úgy tűnik, hogy ez a hitelezéstől nem veszi el a kedvüket – írja a hitelmindenkinek.hu
Nem csökken a hitelezési kedv és a kereslet sem
A legújabb előrejelzések szerint a hitelezés nem fog visszaesni, mert az anyabanki háttértől függ az, hogy a leányvállalat megkapja-e tőkeként azt az összeget, amit nekik ki kell fizetniük az ügyfelek felé. Márpedig egyelőre a bankok nem jelezték, hogy elhagynák az országot, ráadásul újabb kedvezményes hiteleket kívánnak kihelyezni, főképp a kis-és középvállalkozások számára.
A Portfolio.hu adta hírül, hogy CIB tulajdonosa az Intesa Sanpaolo már tavaly év végén jóváhagyta a teljes nemzetközi bankcsoport-hálózatukra érvényes hároméves stratégiáját, amely tartalmazza az üzleti tervet is. Ráadásul hazánkban is többször, több helyen hangot adtak annak, hogy hosszútávon terveznek Magyarországgal.
Nem csak a kamatszint számít
Nem is lehet kérdés, hogy a kamatszint nagyon sokat nyom a latba, de annak ellenére, hogy ezek a kedvező hitelek beléptek a képbe, a régről hozott problémák nem oldódtak meg. A vállalati hitelállomány görbéje még mindig lefelé konyul a diagramokon, ugyanakkor az ütem folyamatosan lassul, és az előrejelzések szerint hamarosan átfordulhat pozitív irányba.
Mindazonáltal az alacsony-kamatszint mindenkinek mást jelent. Egy kiváló és/vagy legnagyobb hitelképességű ügyfél már a 2,5%-os kamatra is felhúzza a szemöldökét. Ugyanakkor a bankokat is meglehet érteni, mert 2008 óta sokkal óvatosabbak és mindenáron a hosszútávú, partneri együttműködésre törekednek az ügyfeleikkel.
A Növekedési Hitelprogram
A CIB, több bankkal együtt már a program első fázisában is részt vett, ám akkor a rövid határidők révén a keretből részesülők köre alapvetően korlátozott volt. Most, a második ütemben már nagyon sok kisebb vállalkozás is sikerrel fér hozzá az általuk kínált refinanszírozási termékekhez.
Ha csak a száraz adatokra figyelünk, akkor is látszik, hogy egyre többen jutnak hozzá sikeresen ilyen formában forrásokhoz. Az év elején 400 milliárd forint kihelyezését vetítette előre a szakma, ám néhány komolyabb projekt révén ez az összeg jó eséllyel év végére az 500 milliárd forintot is meghaladhatja. Persze ez még mindig az igényelhető hitelkeretnek csak a fele, de a 1000 milliárd teljes kihasználására nincs esély, és jelenleg nem is lenne reális célkitűzés.
Az MNB valószínűleg hosszabbít
Még nincsen hivatalos megerősítés, de a piac úgy számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank meg fogja hosszabbítani az akciót, mert az ügyfélkör még számos irányban bővíthető lenne, mert ebben a konstrukcióban komoly potenciál lakozik.
Az előző két ütem tapasztalatai azt mutatják, hogy vannak olyan megkötések, amelyeknek a feloldása egymaga újabb milliárdok „lehívását” hozná magával. Ilyen például az a most még érvényben lévő kritérium, hogy a cégeknek az önerő teljesítése után 30 nappal mindenképp igénybe kell venniük a refinanszírozást.
Továbbá a személygépjárművek finanszírozása körül sem teljesen átlátgató a helyzet és magának a hitelezésnek az adminisztrációs költségeit is sokan túlzónak tartják.
Amit még nagy bizonyossággal ki lehet jelenteni azaz, hogy a mostanáig bennragadt EU-s pénzek felszabadulásával és az új pályázati ciklus megindulásával, a mostani 15%-os EU-támogatási előfinanszírozási hitelek aránya növekedni fog. Ezzel párhuzamosan a most 60 százalékot lefoglaló mozgó beruházási hitelek visszaszorulására számíthatunk.
Mit kínál az Eximbank?
Az Eximbank az elmúlt 1-2 évben nagyon sokat változtatott a konstrukcióin, hogy azok az exportőrök által támasztott finanszírozási igényeknek is megfeleljenek. Olyan széles termékpalettát állítottak össze, amely a devizaalapú hitelezi formák 80%-át lefedheti 1-2 éven belül. Emellett a bank a lízing és faktoring finanszírozás területét is megcélozták.
Tavaly már az autóipari beszállítók, a mezőgazdaságban ténykedő cégek is igénybe vehették a különféle hiteleket, valamint már az exportra szolgáltatók is élhetnek velük. A legfrissebb hírek szerint hamarosan a forintfinanszírozás is elérhetővé válik náluk. Ettől függetlenül a forintalapú hitelezések 80%-át a Növekedési Hitelprogram fogja lefedni.
Az biztos, hogy a Növekedési Hitelprogram komolyabb adminisztrációval, dokumentációval és szigorúbb feltételekkel és kötelezettségekkel bír. Az Eximbank ebből a szempontból sokkal rugalmasabb valamint a különféle konstrukcióinak a kifutása (futamideje) is jóval rövidebb.
A lízingpiac eközben folyamatosan zsugorodik
Nem számolhatunk be hasonló örömhírekről a néhány éve még szárnyaló lízingpiacról, amelyet jelenleg az évekkel korábban megkötött, főleg devizalapú autófinanszírozással kapcsolatos hitelek tartanak életben.
Ahogyan ezek futnak ki, úgy csökken ennek is a mérete és az új volumen (hitelek) ezeket a lyukakat még nem tudja betömni. Jó eséllyel eszközfinanszírozás tekintetében a piac már soha nem fog elmozdulni abba az irányba, amikor a tulajdonjog már magában elegendő volt a kockázatok fedezetére, hiszen a válság rádöbbentett mindenki arra, hogy ezeknek az eszközöknek a másodlagos piaci értéke nehezen hozható közös nevezőre.
