A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésén elhangzottak szerint a lefelé mutató kockázatok erősödnek, ám ennek mértékének pontos megítéléséhez a II. félévi adatokra várnak. A tanács elemzői most sem változtattak az alapkamaton, így az maradt 0,90 %. 2016. május hónap óta egyáltalán nem változott a jegybanki alapkamat.
Miről volt szó a monetáris ülésen?
Az adószűrt maginfláció 2019 év végétől fokozatosan lecsökkent 3 százalékra a külső dezinfláció hatására. Az inflációs kilátások jövőbeni alakulása az, amely majd további lépések megtételére ösztönözi a tanácsot. Az alapkamatot nagyon sok minden befolyásolhatja, többek között az új lakossági állampapír megtakarítások, az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei, a jegybankok monetáris politikája és a dezinflációs hatás begyűrűzése hazánkba. Idén nyáron az MNB által is várt éves fogyasztói árindex csökkent.
A nyár folyamán júliusban az infláció 3,3% volt, míg a maginfláció 3,2% körül mozgott. A vártnál is alacsonyabb volt a tartós infláció. Az inflációnál változások várhatók, hiszen befolyásolja a romló konjunktúra, ami miatt áremelkedések várhatók. Azonban meg is emelheti, ha az élénk belső kereslet kialakul. A Monetáris Tanács, a testület szerint az év közepe óta a gazdasági növekedés lassult, de ezzel együtt élénk maradt.
Az év második felében a magyar növekedés mérséklődése figyelhető meg. 2019-ben 4,3 %, míg 2020-ra már 3,3% a gazdasági növekedés. Annak érdekében, hogy hosszabb távon is fenntartható legyen a növekedés nagy hangsúlyt kell fektetni a versenyképesség strukturális intézkedéseire.
Magyar Állampapír Plusz
A Magyar Állampapír Plusz júniusban került bevezetésre és ez már eddig is a lakosság megtakarítási rátájának emelkedését eredményezte. A lakosság pénzügyi vagyona szerkezeti változáson megy keresztül. A bérnövekedéssel egyidejűleg a fogyasztás nem emelkedik, inkább a felhalmozás jellemző a lakosságra. Mivel az önfinanszírozás emelkedik, így az ország külső sérülékenysége ezzel párhuzamosan csökken.
2020-ban in anticiklikus hatású költségvetési politika várható
Mintegy 1 százalékra fog mérséklődni a költésgvetés GDP-arányos hiány még ha jelentősek a tartalékok, abban az esetben is. A gazdaság versenyképessége valószínűsíthetően javulni fog a már bejelentett gazdaságvédelmi akciótervnek köszönhetően. A makrogazdasági egyensúlyt ezek mind erősítik és lecsökkentik a külső sérülékenységet.
Az EKB a kamatcsökkentés lehetőségét vázolta fel, így a piaci szereplők a monetáris lazításra számítanak szeptember hónapban. 2008 óta első alkalommal a Federal Reserve a nyár folyamán mérsékelte az irányadó rátáját és a piaci szereplők lazító lépésekkel számolnak az év hátralévő részére. A japán jegybank is további lazító intézkedésekkel számol. A vállalati kötvényvásárlási programot a tanács már július elsején elindította, mintegy 300 milliárd forintos keretösszeggel, hiszen így kívánja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságát javítani.
Az év elején elindított növekedési hitelprogram fix segítségével a hitelintézetek 219 milliárd forint összegben kötöttek eddig szerződést a kkv-kkal. Júniusban a tanács a 3. negyedévre célzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát mintegy 200 és 400 milliárd forint közé lőtte be, és ez szolgált alapjául a swapeszközök állományának meghatározásakor. A Magyar Nemzeti Bank rugalmasan alakítja az FX-swap eszköz állományt, hogy a monetáris tanács döntései szerint alakulhasson a kamattranszmisszió. Emellett várható, hogy a bankközi hozamok volatilitása is alacsony szinten marad.
