A tavalyi esztendő nagyon pozitív változással kecsegtetett a befektetési célú életbiztosításokkal foglalkozó cégek számára, hiszen visszatérhetett az államilag garantált nyugdíjbiztosítás, vagyis a nyugdíjcélra kötött életbiztosítások után ismét lehet már adókedvezményt kérni.
Aki eddig ilyen célzattal szeretett volna biztosítást kötni, annak leginkább csak az önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a NYESZ számla volt úgymond alternatíva. Most, hogy újabb lehetőséggel gazdagodott ez a szegmens, egyre több emberben merül fel, hogy vajon érdemes-e élni a lehetőséggel vagy sem?
Az államilag garantált nyugdíjbiztosítás az előnyök tükrében
Minden egyes államilag garantált nyugdíjbiztosítás, avagy nyugdíj-előtakarékossági lehetőség legnagyobb előnye, hogy állami támogatás igényelhető mellé, vagyis támogatást igényelhetünk vissza az államtól a személyi jövedelemadónkból.
Ennek a mértéke nagy általánosságban az éves befizetéseink 20 százalékát teheti ki, maximum pedig 100-150 ezer forintnak megfelelő összeget annak függvényében, hogy melyik formát választottuk magunknak. Ezek az összegek természetesen külön is igényelhető az egyes termékeknél, azonban ilyen helyzetben van kikötés, méghozzá az, hogy évente 280 ezer forintnál többet nem lehet visszaigényelni ilyen formában.
Mindennek, így az államilag garantált nyugdíjbiztosításnak egy nagyon komoly hátulütője van, mégpedig a kötöttség. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy 25-30 éves embernek érdemes-e belevágnia egy olyan dologba, aminek a vége 30-40 év múlva realizálódik, és mindezt csak azért, hogy állami támogatást kaphasson cserébe. Hiszen 30-40, vagy akár 50 év alatt rengeteg dolog történhet, elég csak átgondolni, hogy mi történt ennyi idő alatt a világban, vagy csak Magyarországon.
Rendszerváltás, gazdasági válság, háborúk és így tovább, miközben a jogszabályok is folyamatosan változnak, így például csak az elmúlt néhány évben tucatszor változtatta meg a kormány a nyugdíjakhoz kapcsolódó megtakarítások feltételeit, és sajnos egyetlen esetben sem az előnyükre. A 30 százalékos támogatást például 20-ra mérsékelték, a futamidőt pedig 10 évre emelték, miközben korábban csak 3 volt.
Megéri vagy sem az államilag garantált nyugdíjbiztosítás?
A fentiek azért természetesen nem jelentik azt, hogy nem érdemes ezekkel a biztosítási formákkal foglalkozni, sokkal inkább azt, hogy nem szabad felelőtlenül tekinteni a dolgokra, így például 40-50 éves kor alatt felesleges gondolni rájuk. Hogy a felkínálkozó lehetőségek közül melyiket választjuk, az mindig rajtunk múlik, de érdemes figyelembe venni a lehetőségeket és a költségeket.
A NYESZ esetében például mi állítunk össze portfóliót, és befektetéshez csak értékpapírokat választhatunk, miközben kereskedési költséget és alapkezelési költséget is felszámolnak nekünk.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében az éves befizetésből kerül levonásra a működési költség, így a befizetésünk 3-5 százaléka általában megy a levesbe. Érdemes tehát nagyon jól megfontolni, hogy mikor állunk neki az államilag garantált nyugdíjbiztosítás fizetésének, milyen futamidő előtt vagyunk – avagy hány évesek vagyunk –, illetve mekkora összegeket tudunk befizetni egy évben, hiszen kisebb befizetésekkel nem éri meg nekivágni, mert csak a kamatok és a kezelési díjak – állami támogatás ide vagy oda – elvihetik a befolyó költségeinket, így pénzünk vagy egyáltalán nem gyarapodik, vagy csak jelentéktelen mértékben.
