A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egyértelműen látszik, hogy növekszik a magyarok hitelfelvételi hajlandósága; többéves mélyrepülés után egyre többen szánnák el magukat a hiteligénylés mellett. A bankok továbbra sem képesek annyi hitelt folyósítani, mint a válságot megelőző években, de a pozitív változások egyértelműen láthatóak.
Nem csak a bankok, hanem Magyarország kormánya is felismerte, hogy a lakossági hitelezés felpezsdítése a feltételek és a biztonság javításával érhető el; ennek eredményeképpen az Országgyűlés 2014. novemberében elfogadta a fair bankokról szóló törvénycsomagot. A törvény kitér a hitelfolyósítást megelőző tájékoztatás módozataira, illetve szigorítja az esetleges egyoldalú kamat-, költség-, és díjemelések feltételeit.
A 2015. januárjában jogerőre lépett az adósságfék szabályozás, amely a lakosság túlzott eladósodása ellen jelent hathatós védelmet. Ennek alapját a jövedelemarányos törlesztőrészlet adja, amely megakadályozza a családok túlzott kiköltekezését. A tavalyi év végén, illetve az ez év januárjában meghozott szabályozások nagyobb biztonságot szolgáltatnak a lakosság számára, aminek pozitív hatásai máris láthatóvá váltak a hitel piac élénkülése által.
A hitelmindenkinek.hu honlap saját kutatása által azt mérte fel, milyen hitelfelvételi hajlandósággal rendelkeznek idén a magyarok. A tesztet több mint kétezren töltötték ki; a kitöltők nemi, korcsoport és lakhely szerinti megoszlása is vegyes, így a kapott eredmények reprezentatívnak tekinthetők.
- Adósságrendező hitel amire leginkább fel vettünk hitelt 2015 nyarán
A kutatásban résztvevő nők (46%) és férfiak (54%) többségében az anyagi terhek csökkentésére vennének fel hitelt. A válságot megelőző években nagyon sokan kedvezőtlen hitelkonstrukciókat választottak, amelyek rengeteg család számára komoly megpróbáltatásokat okoztak. A kutatás arra világít rá, hogy nagyon sokan szeretnék kiváltani a rossz hiteleiket; ezzel a háztartás és a család anyagi terheit tudnák közvetve vagy közvetlenül is csökkenteni, ami magasabb életszínvonalat biztosítana számukra. Az adósságrendező hitel igénylésével megspórolható összeg hosszútávon százezrekben mérhető; nem véletlenül választanák legtöbben (38,9%) az ilyen jellegű hiteleket.
Mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy a kutatásban résztvevő alanyok jelenetős százaléka az ingatlan célú hiteleket részesíti előnyben. Ez azt is jelenti, hogy az ingatlanpiac tényleges élénkülése mellett tovább folytatódik a lakosság aktivizálódása, így a piac további erősödése várható. A hitelezések elmaradása magát az ingatlan piacot is visszavette az elmúlt időszakban, de ez most javulni látszik. A megkérdezettek mintegy 29,5 százaléka folyamodna hiteligényléshez annak érdekében, hogy saját ingatlant vásárolhasson. Lakásfelújításra ennél kevesebben, a megkérdezettek 12,6 százaléka vállalkozna hitelből.
A képzeletbeli dobogón tehát az adósságrendező hitelek, a lakásvásárlás, valamint a lakásfelújítás céljára igényelt hitelek végeztek. Ez jól mutatja, hogy a magyarok felelős hiteligénylők; elsősorban azokat a célokat valósítják meg hitelfelvétel által, amelyek mindenképpen szükségesek az életszínvonaluk fenntartásához.
A negyedik helyre szorultak az autóhitelek.
A legtöbb család úgy gondolja, hogy a gépjármű lecserélése vagy vásárlása nem szolgáltat elég indokot a hitelfelvételre; a megkérdezettek 9,2 százaléka venne fel hitelt egy új gépjármű vásárlása érdekében. A relatív alacsony számot az is indokolja, hogy a családok inkább az olcsóbb használt gépjárművek mellett döntenek, amennyiben nem engedhetnek meg maguknak egy új kocsit. Az elmúlt évek válságai azzal a tanúsággal szolgáltak nagyon sokak számára, hogy addig nyújtózkodjanak, amíg a takaró ér. Egyelőre nehéz felmérni, hogy az autóhitelek forintosítása milyen mértékben lesz képes felpezsdíteni az autóhitelek piacát.
Említést érdemel azok tábora is, akik valamilyen személyi kölcsön összegét vásárlás céljára fordítanák. Általánosságban háztartási berendezésekre, gépekre, bútorokra költjük az ilyen módon igényelt pénzeket.
Elenyésző viszont azok száma, akik az oktatást (1,8%) vagy valamilyen utazást (1,2%) fedeznék hitelből. Ez utóbbi jól mutatja, hogy a lakosság meglehetősen óvakodik a nem feltétlenül szükséges hiteligénylésektől.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai mellett a bankok is rendszeresen publikálnak olyan adatokat, amelyek az élénkülő ingatlanpiacról számolnak be. Szakemberek egyöntetű véleménye szerint a pozitív változások jól láthatók, de a gazdaság állapotát is mutató hiteligénylési hajlandóság még mindig alacsonynak nevezhető.
