A Magyar Nemzeti Bank 2013 júniusában hirdette meg a Növekedési Hitelprogram első fázisát, ám arról a szűk határidő miatt sokan lemaradtak. Ezért még októberben elindították a második kört, amely idén decemberben ér véget és már a kezdetekkor hatalmas volt az érdeklődés.
Egy országot nem a multinacionális cégek, hanem a sok tízezer kis-és középvállalkozás tart fenn. Ezt ismerte fel az MNB és a Növekedési Hitelprogramjukkal több lépésben próbálnak forrást nyújtani azoknak, akiktől nagyban függ hazánk teljesítőképessége. Az igényelhető hitel összege eleinte 3 millió és 3 milliárd forint között mozgott, majd a maximumát 2014. január elsejével 10 milliárdra emelték.
Növekedési Hitelprogram első szakaszból kevesen profitáltak
Nagy várakozásokkal indította útjára a Magyar Nemzeti Bank és Matolcsy György a KKV-kat segítő és erősítő programot. Ezért az első körben a tervezett mintegy 750 milliárdos keretből még maradt is. Ez pedig a mindössze négy hónapos határidőnek volt köszönhető. Ennyi idő alatt sokan nem tudtak felkészülni arra, hogy megfeleljenek a hiteligénylés összes feltételének. Pedig a beruházás és forgóeszköz-finanszírozásra, EU-s támogatás önrészére, illetve annak előfinanszírozására létrehozott konstrukció telitalálatnak bizonyult a piacon.
A második fázis már hatalmas népszerűségnek örvend
A tavaly októberben elrajtolt második szakaszt már 15 hónaposra tervezte az MNB és ez már olyan tág időkeretet biztosított mindenki számára, amely már a kisebb vállalkozásoknak is kedvezett.
Eddig összesen 402,7 milliárd forint értékben helyzetek ki különböző hiteleket kis és középvállalkozásokhoz, amelynek az 58%-a friss beruházási hitel volt, azaz nem hitelkiváltás céljából igényelték. Ebből az összegből 330,1 milliárdot már folyósítottak is a hitelintézetek a nyertes pályázóknak.
Érdekes adatok, amelyek szintén a második fázis sikerét támasztják alá:
- eddig összesen 13588 hitelszerződés született, amelyek révén 9827 vállalkozás jutott hitelhez
- a hitelek 98% új hitel
- az új beruházási hitelek az összeg 58 százalékát, az Európai Uniós támogatások előfinanszírozására
- folyósítottaké a 15 százalékát tették ki
- az új beruházási hiteleket átlagosan 6,9, a forgóeszköz-hiteleket 1,7, az EU-s hiteleket 1,4 éves futamidővel vették fel a KKV-k.
Az is megfigyelhető, hogy a nagybankoknál a kihelyezett hitelek fele beruházási, míg a kisebb hitelintézeteknél ez az arány jóval magasabb. Ahogyan az is, hogy az EU-s hitelekkel a nagyobb bankokat érdemes megkeresni. A kis-és középvállalkozások körében a legmagasabb, 80%-os az új beruházási hitelek aránya. A hitelek több mint 70%-a a kereskedelem, mezőgazdaság, javítás és feldolgozóipar ágazataiba áramlik. A meghatározott 500 milliárdos keret lassan elfogy, ezért az MNB szeptember elején az összeg megduplázásáról határozott.
Az MNB valószínűleg folytatja a Növekedési Hitelprogramot
A Növekedési Hitelprogramnak hatalmas a sikere és ez pontosan látszik a felsorolt számadatokból. A piac teljesen ki volt éhezve egy ilyen nagyon kedvező konstrukciójú hitelfelvételi lehetőségre. Igaz még nincs megerősítve hivatalosan a folytatás, de szinte elképzelhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank ne csoportosítson át pénzt egy harmadik „fordulóra”, mert igény az biztosan lesz rá. Ráadásul az első két szakasz összes tapasztalatát is fel lehet használni ahhoz, hogy tovább finomítsák az igényléshez szükséges feltételeket.
Ilyen lehet annak a kritériumnak a feloldása, amely arra kötelezi a cégeket, hogy az önerő teljesítése után 30 nappal kötelezően igénybe vegyék a refinanszírozást. Valamint sokan a hitelezési folyamattal járó adminisztrációs terheket is csökkentenék, hogy még többen pályázhassanak sikerrel.
A második szakasz december végén lezárul és addig még több 100 milliárd forintnyi hitel vár kiosztásra. A mostani ütemet figyelve az sem kizárt, hogy most a teljes keretet kimerítik majd a kis-és középvállalkozások. Ami rájuk is fér, hiszen a forráshiány számtalan KKV életét megnehezíti ma Magyarországon.
Forrás: Portfolio.hu
