Az új munka törvénykönyve számtalan változást hozott abban a tekintetben, hogy az embereket igyekszik megvédeni a nyugdíjazás előtti években, így például megjelent a nyugdíj előtti védettség intézménye.
Minderre azért volt nagy szükség, mert a munkaerő-piacon rendkívül sérülékeny helyzetbe kerülhettek korábban azok a munkavállalók, akiknek már csak néhány évük hiányzott ahhoz, hogy elérjék a nyugdíjkorhatárt.
Ennek érdekében a törvényhozók több védelmi szabályt is életbe léptettek, amelyekkel bizonyos szempontból jót tettek, bizonyos szempontból viszont nehezítették az idősebb korúak munkakeresését, hiszen amennyiben valakinek nincs meglévő munkaviszonya, alaposan megnehezítheti számára a munkakeresést.
Mit jelent a nyugdíj előtti védettség konkrétan?
A nyugdíj előtti védettség intézménye meghatározza a nyugdíjazás előtt álló védett korúak csoportját, akik speciális védelmet élveznek az elküldés tekintetében. A felmondási korlátozás lényege, hogy a nyugdíjkorhatár előtti öt évben garantálja a munkavállalónak azt, hogy a munkáltatója csak rendkívül speciális körülmények között, bizonyos kötöttségekkel és kötelezettségekkel mondhatja csak fel.
Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a felmondás indoka még akkora sem lehet a munkaviszonnyal kapcsolatot magatartásbeli probléma, ha a dolgozóval valóban problémák vannak, a rendkívüli felmondás ugyanis csak megfelelő indoklás mellett fogadható el. Magatartás miatt tehát csak akkor küldhető el egy védett korú ember, ha nagyon súlyos kötelezettségszegést vét.
Egészen más a helyzet abban az esetben, ha a nyugdíj előtti védettség kapcsán az merül fel, hogy a védett korú munkavállaló esetében a probléma az ő képességeivel, vagy már a munkáltató működésével hozható összefüggésbe. Ilyen esetben a munkáltató csak akkor mondhat fel a védett korú számára, ha eleget tesz állás-felajánlási kötelezettségének.
Tehát meg kell vizsgálni, hogy az adott munkahelyen van-e olyan munkakör, amelyhez a munkavállaló képessége, végzettsége és gyakorlata elegendő. Amennyiben van, akkor azt fel kell ajánlani a munkavállalónak. Felmondásra ilyen esetben csak akkor van lehetőség, amennyiben az ajánlatot a munkavállaló nem akarja elfogadni, vagy nincs az adott munkahelyen a számára megfelelő, üres munkakör.
A nyugdíj előtti védettség mellett emelt összegű végkielégítés
A kormány a nyugdíj előtti védettség mellett olyan jogszabály-módosításokat is életbe léptetett a védett korúak számára, amelynek köszönhetően a dolgozók bizonyos esetben emelt összegű végkielégítést kaphatnak.
Vagyis amennyiben a nyugdíj előtt álló munkavállaló végkielégítésre jogosult – mert a munkáltató bontja a munkaszerződését –, úgy annak mértéke ilyen esetben 1-3 havi távolléti díj összegével emelkedik meg. A végkielégítés mértéke annál nagyobb összeggel emelkedik, minél tovább dolgozott a munkavállaló az adott munkahelyen.
Nézzünk egy példát a nyugdíj előtti védettségre
Példának okáért 20 évnyi munkaviszony után egy védett korú munkavállaló már nem 5, hanem 8 havi távolléti díjra jogosult végkielégítés címszó alatt, ami akár több százezer forint is lehet, vagyis a munkáltatónak már nem érdeke elküldeni ilyen feltételek mellett a dolgozókat.
Amennyiben a dolgozó a védett időszakban már részesül valamilyen előzetes nyugellátásban, és a jövedelme elér egy bizonyos mértéket, az új jogszabály értelmében az ellátást szüneteltetni kell. Az összeghatár egészen alacsony határértéket vonultat fel, így aki havonta a minimálbér 1,5-szeresének megfelelő munkabért kap, már nem igényelheti a fenti kiváltságot.
