A munkáltatói kölcsön 2017-ben egyre elterjedtebb és jobban szabályozott. Tulajdonképpen egy fizetésen túli juttatást jelent a munkáltató részéről.
Egyszerűen hangzik ugyan, viszont mindenképpen fontos, hogy tisztában legyünk az aktuális szabályozás részleteivel, mielőtt kölcsönt veszünk fel a vállalattól, ahol dolgozunk.
Kölcsön vagy előleg a munkáltatótól?
A munkáltató fizetésen felül nyújtott pénzfolyósításának legismertebb módja a munkabérelőleg. Ez az egyik legelterjedtebb „gyorssegély”, amelyet olyan összegben bocsát rendelkezésre a munkaadó, hogy az a munkavállaló számára a jogszabályban megállapított levonási mértéket ne haladja meg, tehát ne kelljen utána adózni.
Ez az összeg szabadon felhasználható, nem köteles az igénylő tájékoztatni munkaadóját arról, miért van szüksége a pénzre. A fizetésen felüli pénzfolyósítás másik lehetősége a munkáltatói kölcsön, amikor a vállalat saját pénzéből (tehát nem a munkavállaló fizetési keretéből) nyújt bizonyos összeget előre meghatározott célra. Az első megoldásnál a munkaadó levonhatja a kapott összeget a munkavállaló béréből, a második esetben viszont erre nincs lehetősége a közbenjáró pénzintézet bevonása és az adós tudta nélkül.
Amennyiben levonásra kerül a sor, általában a havi fizetés 33%-át kötheti le a munkaadó a szóban forgó összeg behajtásáig.
Mikor egy vállalkozás a fentebb említett módon nyújt segítséget alkalmazottjának, szabadon választhat a két megoldás közül, tehát az előleg és a kölcsön lehetőségével is élhet. Mivel a magyar jogrendszerben a munkáltatói kölcsön nem egy jól szabályozott és világos szegmens, nem túl elterjedt módszer, ám évről évre egyre többen alkalmazzák.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi körülményeinek javítását van lehetősége támogatni ilyen módon, ám különböző területekre más – más szabályok vonatkoznak.
Mi a különbség a munkáltatói kölcsön és a banki kölcsön között?
Mindenekelőtt érdemes tisztázni a kölcsön fogalmát, mely nem összekeverendő a hitellel. A pénzkölcsön nyújtása azt jelenti, hogy a hitelező az előre megállapított pénzösszeget a kérelmező rendelkezésére bocsátja, melyet az előzetesen szerződésben rögzített időpontban és módon köteles visszafizetni. Ám a banki kölcsön és a munkáltatói kölcsön tulajdonképpen nagyon sokban eltér egymástól.
A munkáltatói kölcsön esetében a munkavállalónak nem szükséges az ilyenkor szokásos hosszú és bonyolult procedúrát végigjárnia a hitelintézeteknél és nem kell meghatározott önerővel sem rendelkeznie, általában pedig a kamatok is kedvezőbbek a munkaadónál, mint egy hitelintézetnél.
A munkáltatói kölcsön nem tartozik az engedélyköteles pénzügyi szolgáltatások közé, ezért nem kötik annyira szigorú szabályok, mint egy bank esetében. A szociális céllal nyújtott kölcsön igénylésének, folyósításának részleteit és feltételeit, valamint további szabályait a közszférában rendelet határozza meg, privát szférában pedig kollektív szerződés vagy belső szabályzat hivatott ugyanezt a szerepet betölteni.
A munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás tartalmának nagy része a felek megállapodásától függ. Ha a munkáltató másképp nem rendelkezik, a kölcsön nem jár kamattal, mint a bank esetében, ám tény, hogy szerződésben rögzíthetik kamat visszafizetését is, ha előzetesen ebben állapodnak meg a felek.
Amennyiben a munkáltató nem számít fel kamatot, akkor az adós magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelmet könyvelhet el, amely után adófizetésre köteles. Ez a szabály abban az esetben is fennáll, ha a munkaadó által kiszabott kamat nem éri el a jegybanki alapkamat + 5%-át.
Munkáltatói kölcsön 2017
Fontos kiemelni, hogy a munkáltatói kölcsön csupán egy lehetőség a munkaadó részéről, nem kötelesség! A kölcsön felhasználási módja a munkavállaló részéről sokféle lehet, ám ahogy fentebb már említettük, ezt minden esetben előre kell jelezni a vállalat felé. Lehet ez lakásvásárlás, lakásfelújítás, bővítés, de egyéb szociális probléma megoldása is szerepelhet a megállapodásban.
Utóbbiak közé tartozik például az iskolakezdés is. Amennyiben a munkáltató által folyósított összeget nem a meghatározott célra használja fel az adós, a vállalat elállhat a megállapodástól és felmondhatja a szerződést.
A munkaadónak van lehetősége adómentes, vissza nem térítendő támogatást is nyújtani amennyiben lakáscélra használja fel a munkavállaló. Ám ennek jogi hátterét szigorúan rögzíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény. A pénz folyósítása előtt mindenképpen szükséges felmérni, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tegyen a munkavállaló kérése.
További fontos kikötés mindennek kapcsán, hogy e folyamatnak minden esetben pénzintézet közreműködésével kell lezajlania, ám minden mást a munkaadó szab meg a munkavállaló felé. A kivitelezés feltételeit azonban már egy NGM rendelet tartalmazza.
A lakástámogatáson kívül a munkáltatói kölcsön 2017-ben a bölcsődei díjon kívül az óvodai költségekre is kiterjedhet, melyet adómentesen téríthet. Mindebben már sok esetben benne foglaltatik az étkezések költsége is.
