Lakáskassza jellemzői és működése Magyarországon

A lakáskassza, vagy más néven lakás-takarékpénztár egy olyan specifikus hitelintézet, ami a lakáscélú hitelek nyújtására szakosodott. A magyar piacon több szereplő is osztozik a lakáskassza szegmensen, és a hazai rendszerre a zártság a jellemző, mert csak a megtakarítást vállalók kaphatnak hitelt egy ilyen intézettől.

hirdetes

A lakáskassza népszerűsége Magyarországon rendkívül népszerű. Egy 2005-ös felmérés szerint a hazai lakáskasszák közel 1 millió szerződést kezeltek. Ez a szám a válság hatására értelemszerűen csökkent, de elemzők szerint továbbra is 6-700 ezerre tehető a lakáskassza-szerződések száma. Az első lakáskasszák 1997-ben honosodtak meg az országban. Azóta a piac természetesen koncentrálódott, így jöttek-mentek a szereplők, beolvadások történtek, de jelenleg három nagyobb pénzintézet foglalkozik direkt lakáscélú hitelekkel. Külföldön a lakáskassza jelensége már az 1900-as évek elején is jellemző volt, az első országok között Németországot és Ausztriát köszönthettük. A lakáskassza piac nemzetközileg ma közel 70 százalékos telítettséggel működik.

A lakáskassza a többi hitellehetőséghez képest rengeteg egyedi jellemzővel rendelkezik!

Az egyik legfontosabb, hogy például a lakás-előtakarékossági szerződésekre soha nem kell kamatadót fizetnie az ügyfélnek, míg a lakáskassza a lekötött betétre a jogszabályban előírt 1-3 százalékos betéti kamatot biztosít. A hitelkamat állandó és fix, de a szerződő féltől függ, hogy milyen mértékű, így általánosságban 3,9 százaléktól 6 százalékig terjedhet. Jellemző továbbá, hogy a megtakarítást minden esetben nagyon rugalmasan lehet változtatni, legyen szó akár a konkrét összegről, akár magáról a futamidőről.

Az éves megtakarításokat követően ráadásul a magyar állam is támogatást biztosít – egészen pontosan a megtakarítás 30 százalékát –, legfeljebb tíz évig és havi 20 ezer forintos megtakarításig, a jogszabályban rögzített adatok szerint.

A lakáskassza pénzártól a szerződés lejáratát követően a megtakarított betét összegével egyenértékű lakáshitelt lehet igényelni, ami egy esetleges banki hitelfelvétel esetén az önerőnek tekinthető. A lakáskassza-tagok számára az állami támogatás alanyi jogon jár, egyfajta juttatásnak tekinthető, tehát olyanok is megkaphatják, akik nem rendelkeznek keresettel.

Példának okáért amennyiben egy család szeretne gyermekének is külön lakáskasszát, akkor köthetnek egyet az ő nevére is, így a havi 40 ezer helyett például akár 60 ezret is félretehetik egy hónapban. Az állami támogatásnak természetesen vannak feltételei, így a legalapvetőbb, hogy az igénylő magyar állampolgár legyen, vagy rendelkezzen beutazásról és tartózkodásról szó engedéllyel, illetve a Magyar Köztársaság területén gyakorló személynek tekinthető, tehát rendelkezik saját adószámmal.

hirdetes

A 2009. június 1-jén életbe lépett törvények értelmében a lakáskassza szerződésekre kapott 30 százalékos állami támogatás csak és kizárólag lakáscélra használható fel.

Vélemény - hozzászólás hozzáadása