A KHR lista (megelőző és ismertebb neve a BAR lista) a bankok által közösen üzemeltetett negatív adóslista, melyre többek között azok a magyarországi állampolgárok kerülnek fel, akik bármely pénzügyi vállalkozással, hitelintézettel vagy bankkal kötött hitel szerződés feltételeit valamely okból megszegték, a hitel törlesztőrészleteinek visszafizetését az éppen hatályban lévő minimálbérnél nagyobb összegben, 90 napot túlhaladóan nem teljesítették.
A 90 napot onnantól kezdi el számolni a rendszer, ahonnan a minimálbér összegét bizonyítottan meghaladta a tartozás mértéke. A minimálbérnél nagyobb mértéknek és a 90 napos határidőnek egy időben fel kell állnia ahhoz, hogy az illető ügyfél a törvények szerint a BAR listára kerüljön fel. Ez úgy értendő, hogy a 90 nap számlálása közben egyetlen napra sem csökkenhet a minimálbér szintje alá a tartozás, mert akkor újra kell indítani a 90 napos periódus számítását attól az időponttól, amikor megint meghaladja a tartozás a minimálbér összegét.
Egyébként minden magyarországi banknak kötelessége az ügyfelet figyelmeztetnie írásban még 30 nappal azelőtt, hogy a 90 napos határidő letelne, hogy annak lehetősége legyen a mulasztását még időben rendeznie, vagy lehetősége legyen reagálnia rá. Amennyiben ez megtörténik, az ügyfél nem kerül fel a KHR listára.
Mi történik a a KHR listára kerüléskor?
Amikor egy banknál az adott ügyfél mind a minimálbér összegét, mind pedig a 90 napot illetőleg megszegi a szerződés teljesítését, a bank értesíti erről a KHR rendszert üzemeltető vállalkozást, és adatokat ad át az ügyfélről.
Az bankok az alábbi adatokat küldik át a negatív adóslistára:
- az ügyfél személyes adatait,
- a hitelszerződés általános adatait,
- a ki nem fizetett tartozás összegét és devizanemét, (a ki nem fizetett tartozás összege, amíg a szerződést a bank fel nem mondja, alapesetben csak az elmaradt törlesztőrészleteket és késedelmi díjakat tartalmazza, viszont a szerződés felmondása – ami egyértelműen az ügyfél hibájából történt – után már a teljes követelést tartalmazni fogja),
- a mulasztás napra pontos dátuma,
- a mulasztás bejegyzéséhez kapcsolható megjegyzések.
A KHR rendszere a felkerülés után ‘élő’ valamint ‘lezárt’ tartozásokat tart nyilván (régen aktív és passzív megjelölés volt). Az élő tartozás azt jeleni, hogy még nem történt meg az ügyfél részéről a tartozás valamilyen rendezése, vagy még a bank nem hajtott végre veszteség leírást.
Háromféle módon rendezheti az adott ügyfél a tartozását a bank felé:
- kifizeti a teljes hátralékot a bank számlájára készpénzben,
- kezes, vagy pedig fedezet bevonásával egyenlíti ki a felgyűlt hátralékot,
- átütemezést sikerül elérni a bankkal egyetértésben, esetleg valamilyen megállapodással rendezik a problémás hitelügyletet (veszteségleírás ekkor sem történhet).
Ha a fenti három mód bármelyikével sikerül az ügyet megnyugtatóan rendezni, akkor a teljesítés napjától számítva egy év leteltével a rendszert üzemeltető BISZ Zrt. leveszi az adós minden az adott negatív szerződési eseményt jellemző a listáról. Magyarul teljes mértékben megszűnik az ügyfél hitelfelvételi esélyeit negatívan befolyásoló BAR listás információ.
Azonban, ha a hitelmulasztás nem történik meg a bank számára megnyugtató módon, és a veszteség leírására kényszerül, akkor a lezárást követő 5 éven keresztül az ügyfél adatait ‘élő’ mulasztásként fogja nyilvántartani a KHR rendszere. De figyelem, ezt az öt évet nem a negatív adóslistára kerüléstől kell számítani, hanem a lezárás napjától. Ez pedig azt jelenti, hogy a veszteséggel lezárt tartozások, mulasztások adatai az ügyfél adataival együtt a KHR listára kerülés napjától számítva 10 évig lesznek láthatóak minden magyarországi hitelintézet számára, és csak ezután kerülnek majd teljes törlésre.
Hogyan tudhatja meg, hogy KHR listán van?
Minden olyan ügyfélnek, aki valamelyik hazai pénzintézettől hitelt vett fel, joga van a Központi Hitelinformációs Rendszerben róla lévő adatokról információt kérni. Ezt az információ kérést bármely hazai pénzintézet bármelyik fiókjánál kezdeményezni lehet, de személyesen a BISZ Zrt.-hez is fordulhat az ügyfél a Saját Hiteljelentés kérelmével, mindez pedig teljes mértékben díjmentes.
A Saját Hiteljelentés lekérésének folyamata:
- az ügyfél személyes adatai alapján kitölti majd átadja a Saját Hiteljelentés nevű igénylő formanyomtatványt valamely magyarországi bank, illetőleg pénzintézet bármely fiókjában,
- a hitelező pénzintézetnek ezután kötelessége a információ kérésről értesíteni a KHR listát üzemeltető BISZ Zrt.-t, és el kell küldenie a Saját Hiteljelentés formanyomtatványát,
- a BISZ Zrt. ezután értelemszerűen kitölti a Hiteljelentés nyomtatványát a KHR rendszerében talált adatoknak megfelelően,
- ezután az elkészült Saját Hiteljelentést az ügyél kérésének megfelelően juttatja el a kérelmezőnek, ez történhet elektronikus úton a kérelmező által megadott email címre, amikor is az emailhoz csatolva küldik el a hiteljelentést, de kérelmezni lehet postai küldést is, viszont ekkor nem a kérelmező címére küldik ki a nyomtatványt, hanem az adott bank központjába, és majd annak kell átadnia borítok fel nem bontott állapotban.
- Mint fentebb már említésre került, nemcsak bankon keresztül kérhetőek le a kért információk, az ügyfelek fordulhatnak egyenesen az KHR rendszert üzemeletető BISZ Zrt.-hez is. Ehhez elegendő a cég honlapját megnyitni, majd pedig az ott található Saját Hiteljelentés formanyomtatványt letölteni, kinyomtatni, majd pedig értelemszerűen kitölteni, és ezután postai úton a BISZ Zrt. címére elküldeni. Felhívjuk a figyelmet arra,hogy a Saját Hiteljelentést kizárólag személyesen, vagy postai úton lehet kérelmezni, emailban vagy faxon keresztül nem.
Milyen dokumentumokat kérhetnek, és hogyan kapható meg a hiteljelentés?
A Saját Hiteljelentés lekéréséhez az alábbi adatokat kérhetik a magánszemélyektől:
- az érvénye személyi igazolványban szereplő adatokat,
- a lakcímkártyán szereplő adatokat,
- az útlevél adatok is jók, ha lakcímkártya van hozzá.
Vállalkozásoktól az alábbi dokumentumok adatai kellenek az igényléshez:
- a személyazonosítás adatai,
- a lakcímkártya adatai,
- az aláírási címpéldányon szereplő adatok,
- cégbírósági kivonaton szereplő adatok,
- valamint a társasági alapító okirat.
A Saját Hiteljelentés az alábbi módokon kapható meg:
- amennyiben az ügyfél elektronikus úton kérte a hiteljelentés megérkeztét, akkor számítania kell arra, hogy pdf formátumban fogja megkapni, tömörítve és jelszóval ellátva, az általa megadott email címre. A nyomtatvány kitömörítéséhez WinZip programot ajánl a BISZ Zrt., míg a megjelenítéshez és megtekintéshez az ingyenesen letölthető Adobe Reader programot. Az elküldött csatolmány elektronikus aláírással van ellátva, ennek hitelességét a kérelmezőnek célszerű ellenőriznie, amiről a cég honlapján részletes információkat találhatnak az ügyfelek.
- Ha az ügyfél, illetőleg kérelmező a postai úton történő kézbesítés lehetőségét választotta, akkor a Saját Hiteljelentést a BISZ Zrt. kinyomtatott formában lezárt borítékban fogja elküldeni annak a banknak a címére, ahonnan a kérelem beérkezett a cég részére. Ezután ennek a pénzintézetnek kötelessége a megkapott zárt borítékot felbontatlan formában elküldeni arra a levelezési címre, amelyet a kérelem leadásának időpontjában a pénzintézetnek megadott. Az ügyfél, a kézbesítés során kézbesítési bizonylatot fog aláírni, amelyet a pénzintézetnek küld vissza a posta, amelyet az illető pénzintézetnek meg kell őriznie.
A kézbesítés meghiúsulása esetén, amennyiben a postai kézbesítés folyamán a kérelmező ügyfél nem veszi át a küldeményt, akkor azt a küldő banknak felbontás nélkül meg kell semmisítenie.
Ha az email cím volt hibásan megadva, akkor az email és a kitöltött digitális nyomtatvány kerül megsemmisítésre és az egész eljárást újra kell kezdeményezni az első lépéstől kezdve.
