A mögöttünk hagyott évtizedben jelentősen nőtt a hazai háztartások internetellátottsága. Míg 2010-ben csak 58 százalékos lefedettség volt mérhető, 2020-ra ez 88 százalékra módosult. A 30 százalékpontos növekedés átlagosnak mondható az Európai Unió országai esetében; a legnagyobb előrelépés az elmaradott digitális társadalmakban, Bulgáriában és Romániában volt tapasztalható.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 16–74 évesek nyolctizede naponta internetezik. Elsősorban az okostelefon készülékek széles elterjedésének köszönhetően nőhetett ilyen mértékben a hazai internetellátottság. 2020-ban a lakosság 79%-a napi rendszerességgel használta az internetet.
A KSH adatai szerint a 25–64 évesek közül még jelentősebb az elérés növekedése, ugyanis 2010 és 2020 között arányuk 33 százalékponttal, 83%-ra nőtt. Az életkor szerinti megoszlás az európai átlaghoz hasonló; természetesen a fiatalok körében a legnagyobb a napi hozzáféréssel rendelkezők aránya.
Az internet ma már a kulturális fogyasztás legfőbb platformja. Legmeghatározóbb a közösségi oldalak használata, az email fiókok használata, valamint az internetes tartalomfogyasztás, beleértve az egyre népszerűbb videószolgáltatások használatát.
A koronavírus-járvány jelentős változásokat okozott az otthoni munkavégzés (home office) intézményében is. Míg a korábbi években ez a fajta munkavégzés csak a vállalatok kisebb hányadánál volt elérhető, a pandémia hatására a döntéshozók kénytelek voltak felülvizsgálni az ilyen irányú döntéseiket.
A Központi Statisztikai Hivatalom beszámolója szerint 2019 decemberében „Magyarországon a megkérdezettek 67%-a elég jártasnak érezte magát a digitális technológiák használatában a mindennapi élet során, miközben a munka elvégzése kapcsán ez az arány 73%-ot tett ki. Mindkét érték jelentősen, egyaránt 15 százalékponttal nőtt a két évvel korábbi felmérés eredményeihez képest, de még így is az uniós átlag alatt maradt (68, illetve 80%). A magyar válaszadók a digitális készségek fejlesztésének főbb akadályaiként az idő hiányát (32%) és a költségeket (31%) említették, illetve sokan (29%) nem érezték szükségesnek e készségek fejlesztését”.
A járványhelyzet jelentős befolyást idézett elő az internetes vásárlások gyakoriságára is. Magyarországon az e-kereskedelem 45%-os növekedést ért el a 2020-as évben, ráadásul a bővülés 2021-ben is folytatódik. Marketingszakemberek a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalom további dinamikus emelkedésére számítanak, ami éves szinten akár 15 százalék körül alakulhat. Noha az európai lakosság körében az online vásárlói bázis növekedése jelentős növekedési plafonnal rendelkezik, a vásárlási gyakoriság növekedése hathatós segítséget biztosít az online kereskedők számára.
