Mióta Magyarországon megrekedt, és lényegében betiltották a devizahiteleket, azóta rohamosan csökkentek itthon a lakáshitel-kamatok. Jelenleg a 2009-es szintre, avagy a válság előtti állapotra estek vissza az értékek az MNB legfrissebb adatai szerint!
Mióta a devizahitelezés megtorpant az országban, azóta 40 százalékkal csökkent a lakosság devizában mért tartozása, és érdekesség, hogy ennek 93 százaléka ma már ingatlanfedezetű hitelnek tekinthető. A direkt kamatszint-csökkenés tehát folyamatosan és erőszakosan zajlik a magyar bankrendszerben, ami elsődlegesen a jegybanki alapkamat csökkenésének köszönhető. Ez ugyan a betétesekre kedvezőtlenül hat, de a hitelfelvevőkre rendkívül kedvezően, hiszen egy átlagos lakáshitelt a korábbi 8,3 százalék helyett ma már 7 százalékon fel lehet venni, a THM pedig tízről 7,6 százalékra csökkent, amire nem volt példa már öt éve.
A trendet egyedül a már felvett devizahitelek kamatszintje nem követte, hiszen a svájci frankon alapuló lakáshitelek kamata nagy átlagban 6,3 százalékon állapodott meg, ami megegyezik a 2013-as értékekkel. A forinthitellel rendelkezők ezzel szemben élvezik a kamatcsökkentést, de a betétesek már kevésbé, hiszen míg egy évvel ezelőtt 4 százalékot fizettek a bankok átlagosan az egy éven belül lekötött lakossági forintbetétekre, addig ma már csak alig 2 százalékot.
A legnagyobb rekord azonban határozottan a lakáshitelezés tekintetében mérhető, hiszen 2009 óta nem tapasztalhattuk, hogy több hitelt vett volna fel a magyar lakosság, mint amennyit visszafizetett volna (ezt hívjuk szaknyelven nettó hiteltranzakciónak). A jég idén májusban tört meg igazán, amikor a statisztika szerint 5,6 milliárdos nettó hitelfelvételt mértek, ami egyelőre még csak egy mesterségesen generált folyamat volt, lévén a munkáltatók jelentős része áprilisra hozta előre a májusi bérkifizetést, így az eredmény a folyószámlahitelek egyenlegének növekedésének köszönhető.
Az MNB legfrissebb adatai szerint a folyamatban lévő devizahiteles tartozások májusban 3596 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg 40 százalékkal alacsonyabb, mint a 2010-ben mért értékek, de a javulás pozitív irányultságú, főként annak függvényében, hogy a tartozások 93 százaléka – így 3337 milliárd forint – ingatlanfedezetű jelzáloghitel.
Az április végi előrehozott munkáltatói kifizetéseknek ugyanakkor negatív hatásai is voltak, hiszen alaposan megduzzasztották a betétállományt, ezáltal májusban komolyabb betétkivonás történt. Az egyedi hatás következtében így az átértékelődésekkel egyetemben 165 milliárd forinttal csökkent le a lakossági betétek állománya. Ezen felül több mint 168 milliárdos csökkenést produkáltak a forintbetéti tranzakciók és 15 milliárdos növekedést a devizabetétek.
kamatcsökkentésnek és az egyéb alternatív megtakarítási lehetőségeknek köszönhetően kialakult verseny ugyanakkor 27 százalékkal csökkentette egy év alatt a lekötött lakossági betétek mennyiség
