A közelmúltban tárgyalta a kormány a bankokhoz kapcsolódó aktuális törvényjavaslatot, aminek az egyik legmegdöbbentőbb pontja, hogy szeretnék, ha a kölcsönök esetében a kamatok legalább a felvételt követő 3 éven keresztül változatlanok lennének.
Ez az intézkedés magával hozná, hogy a hitelek, de leginkább a lakáshitelek ára alaposan megnövekedne.
Természetesen a negatív hatás – miszerint a bankok kínálatából kikerülnek az olcsóbb hitelek – mellett pozitívuma is lesz a rendelkezésnek, hiszen ezzel három évig garantáltan biztonságban érezhetik magukat a hitelfelvevők minden külső hatással szemben.
Mi áll a drágulás hátterében?
Sokan nem értik, hogy egy ilyen kedvező lépésre miért is reagálnak ennyire negatívan a bankok, amire a magyarázat nagyon egyszerű, és nem is bennük kell keresnünk a hibát. Vegyük példának a bankbetéteket vagy az állampapírokat, amelyek esetében a hosszabb lekötés minden esetben egyet jelent az elérhető legmagasabb kamattal.
A hitelezés tekintetében ez ugyanezen az elven működik, ezáltal minél hosszabb időre rögzítjük le a kamatot, annál magasabb lesz végül a fizetendő összeg, tehát a kölcsön teljes költsége emelkedik. A legtöbb magyar bank kínálatában ma is találunk már 3 és 5 éves lakáshiteleket is, amelyek fix kamatozásúak.
Az új szabályozással tehát új hiteltermék nem jön létre, azonban szinte teljesen kiszorítja a piacról a rövidebb távon rögzített kamatozású kölcsönöket, ami a lakáshitelek tekintetében egyértelmű drágulást eredményez majd. Hogy mekkora drágulást hozhat magával az új rendelkezés, azt nehéz határozottan megválaszolni, azonban az biztos, hogy a drágulást leginkább azok a hitelfelvevők érzik majd meg, aki az olcsóbb lakáshiteleket keresik majd.
Esetükben ugyanis például már egy 10 millió forint értékű, 20 évre felvett lakáshitel esetében is közel 5 ezer forinttal növekedhet meg a havi törlesztő-részletek összege, ami 7 százalékos drágulást jelent a jelenlegi összegekhez mérten. Természetesen csak úgy, mint eddig, a kamatokat és az egyéb tényezőket ezúttal is számtalan tényező befolyásolja majd a felvett kölcsön összegétől kezdve a kereseteken át a gyermekek számáig bezárólag.
Valóban megnövekszik ezzel a lakáshitelt felvevők biztonságérzete?
A fentiekben felvázolt új szabály célja nem más, minthogy ismét megnöveljék az adósok bizalmát a bankok, illetve a kölcsönök irányába, hiszen ma már lényegében lehetetlen devizaalapú lakáshitelt felvenni – legalábbis magánszemélyként –, így az emberek hitelfelvétel előtt már csak egyedül a kamatok változásától tartanak.
Szerencsére ma már egyre kevésbé kell ettől is tartaniuk a lakáshitelt felvevőknek, hiszen a kamatszint a mai Magyarországon történelmi mélységekben van, vagyis sokkal alacsonyabb kamatokkal vehetünk fel forinthitelt, mint a gazdasági recesszió előtt valamilyen devizát. A rendelkezéssel azonban egy lakáshitelt felvevő számára kölcsönének törlesztő-részlete legalább 3 éven keresztül garantált és fix lesz, ezáltal könnyebben előre tervezheti pénzügyeit, mert nagyobb biztonságban érezheti magát.
Egy 10 évre felvett lakáshitel esetében ez azt jelenti, hogy a törlesztési időszaknak több mint a negyedét kamatbiztonságban törleszthetik majd az ügyfelek. Noha ezzel kapcsolatban sokan úgy tartják, hogy sokkal nehezebb lesz hitelt felvenni, azonban ez önmagában nem igaz, az új szabályozás ugyanis a hitelképesség elbírálására csak minimálisan hat, noha jövőre a bankok az MNB legutóbbi rendelkezése alapján csak a hitelfelvevő jövedelme alapján adhatnak hitelt.
