A nagy devizahitel-csőd után elképesztő népszerűségi hullámot élnek meg a különféle kisebb kockázatvállalást biztosító lakáskasszák, amelyek ma már a Fundamenta és az OTP mellett az Erste és az Aegon kínálatában is megtalálhatók.
A devizahitelek népszerűségéig hosszú éveken át fekete bárányként tekintett a hitelezési szakma és a pénzügyi szektor a lakáskasszákra. Ennek elsődleges oka abban keresendő, hogy az alacsony kamatozású banki devizahitelek értelemszerűen több lehetőséget és nagyobb rugalmasságot is kínáltak a lakosságnak, miközben a lakáskasszák működését a jogszabályok rendkívül szűk keretek közé szorították.
A piac jelenlegi helyzete
Ma azonban éppen fordított a helyzet, a devizahitelek szerinte már teljesen eltűntek a piacról a magas betéti kamatokkal együtt, így a betéti oldalon megnőtt a lakástakarék-pénztárak népszerűsége és piaci előnye is. Természetesen ez nem érint minden egyes ügyfelet, de akik rendszeres, havi megtakarításokkal rendelkeznek, ezen felül pedig lakáscélra tervezik felhasználni a pénzt, azok a lakáskassza segítségével nagyot kaszálhatnak. A lakáskasszák előnye továbbá, hogy állami támogatás jár utánuk, ami a befektetett összeg 30 százaléka is lehet, így havi 20 ezer forint esetében évente akár 72 ezer forintnak megfelelő összeget is elérhet.
Sikeresek a magyar lakáskasszák
A szinte friss piaci szereplőnek tekinthető Erstét leszámítva a magyar lakáskasszák egyébiránt soha nem látott népszerűségnek és sikernek is örvendenek manapság – szemben a bankszektor többi részével. Az OTP Lakástakarék-pénztár tekintetében az igazgatási költségek alacsony szintje, a Fundamenta Lakáskassza esetében pedig a hitelezésből befolyó kamatbevételek miatt kiemelkedően sikeres a két pénzintézet, de az Erste eredményei is bíztatóak a jövőt tekintetében, sőt mi több, a bank korábban is úgy számolt, hogy a lakáskassza alapjainak lefektetése utáni 5. évben termelhet majd nyereséget. A lakáskasszák ugyanis az első évben általában csak gyűjtik a lakossági megtakarításokat, az aktív felhasználás csak később történik meg.
Mivel viszonylag kevés lakáskassza működik az országban, ezért a betétek és a hitelek teljes összegét tekintve még kis részesedéssel rendelkeznek, de a pénzügyi szektorban betöltött szerepük egyre jelentősebb. A részvénytársasági hitelintézetek teljes betétállományának 4 százaléka tartozik jelenleg a lakáskasszákhoz, a meglévő hitelállomány tekintetében pedig már 0,7 százalékos részesedéssel bírnak. Utóbbi számadat természetesen folyamatosan emelkedik, ami különösen igaz a rendszeres lakossági megtakarítások gyűjtését tekintve.
Új szereplő a lakástakarék piacon
A hazai lakáskassza piacot hosszú évekig a Fundamenta és az OTP uralták Magyarországon, azonban az utóbbi években az Erste, néhány hónappal ezelőtt pedig az Aegon is csatlakozott a piachoz. Érdekesség, hogy a cég már 1995 óta tervezi saját lakáskasszájának elindítását, azonban a hatóságok sokáig ellehetetlenítették a megvalósítást. Az Aegon azonban nem késett el, hiszen a piac még egyáltalán nem telített, az első visszajelzések szerint pedig termékük is egyre népszerűbb, noha a lakosság jelentős része még csak nem is hallott arról, hogy új lakáskassza indult.
A cég szerint egyébiránt az első nyereségeket 2016 év végére várják, amikor a részesedésük már 15-20 százalék körüli értéket vonultat fel. Ez az említett határidőre legalább 100 ezer új szerződést jelent az Aegon számára.
A tervek szerint a betétgyűjtés helyett az Aegon lakáskassza a megtérüléssel kecsegtető hitel oldalát szeretné erősíteni a piacnak.
