A CSOK felújításra nem, de bővítésre igényelhető



Ez a cikk 2016.04.18. napon került feltöltésre.
A benne szereplő adatok a cikk elkészültekor megfeleltek a valóságnak, de szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy amikor Ön olvassa a cikket, már elavultak lehetnek.

Az állami lakástámogatás, azaz rövidebb nevén a CSOK felújításra is igénybe vehető, de csak átvitt értelemben. Nagyon fontos tudni, hogy a szabályok némiképp változtak a régebben létező családtámogatási rendszerekhez képest, ezért érdemes még igénylés előtt tiszta képet kapni az új szabályokról.

A CSOK felújításra is igényelhető?

A CSOK kimondottan felújításra nem vehető igénybe, maximum bővítésre. Tehát akár felújíthatunk is, de érdemes új hasznos alapterületet létesíteni, hogy a támogatást igénybe vehessük. A kedvezményes támogatás a bővítés bekerülési költségére használható fel. A párok ezt a fajta támogatást kizárólag együttesen igényelhetik, legyen szó házaspárról vagy élettársról.

Egy otthonban élők, egy otthonra egy támogatást vehetnek igénybe. Nagyon fontos tudni, hogy akik már igényeltek a gyermekre előzőleg bármilyen kamattámogatású kölcsön, most csak az előző kölcsönnek, támogatásnak az összegével csökkentett összeghez juthatnak hozzá. A CSOK felújításra tehát nem vehető igénybe csak a bővítésre.

Az állam a hitelintézetekkel, bankokkal és takarékszövetkezetekkel karöltve adja a kamattámogatott hitelt a családoknak. Az állam nevében a Kincstár jár el és működik szorosan együtt a különböző pénzügyi intézményekkel.

Mi minősül bővítésnek a CSOK szerint?

Ha már a CSOK felújításra nem is igényelhető, de bővítésre igen, akkor nagyon fontos tisztában lennünk az alapfogalmakkal. Minimum a meglévő szobák mellé még egy lakószobával bővíteni kell az ingatlant. Itt figyelembe veszik azt is, ha ez tetőtér beépítéssel jár. Emelet-ráépítés is szóba jöhet, de a lényeg, hogy a tetőtér és a plusz emelet ne külön albetétként nyilvántartott lakás legyen.

Átalakítás sajnos nem minősül bővítésnek, mindenképpen tartani kell a plusz lakószoba építését. Akiknek együttlakására a kedvezményt igénybe vesszük, abban az ingatlanban kell életvitelszerűen élniük, amelyre igénybe veszik a kedvezményt. Fontos az is, hogy mindenképpen javulnia kell az életkörülményeknek a lakáson belül a CSOK felhasználásával.

Mi számít hasznos alapterületnek?

A hasznos alapterületre vonatkozóan a gyermekek száma az irányadó, azaz egy gyermek után 40 négyzetméter, 2 gyermek után 50 négyzetméter és 3 gyermek után már 60 négyzetméter a minimum, amelynek hasznos alapterületnek kell lennie.

Van a CSOK-nak egy másik kritériuma is, amely a gyerekekkel kapcsolatos és jó, ha tisztában vagyunk vele. Annak a gyermeknek, akire a kedvezményt igénybe vesszük, minimum 10 évig kell életvitelszerűen az ingatlanban élnie.

Az utolsó részfolyósítást követően azonnal be kell mutatni a hitelintézetnek a lakcímigazolványt, hiszen csak így tekintik elfogadottnak a beköltözés tényét. Mint minden lakáscélú hitel esetében így természetesen itt is biztosítással kell rendelkezni az ingatlanra vonatkozóan, ezt érdemes minél hamarabb elintézni a problémák elkerülése végett.

Mekkora összegre számíthatunk?

Bővítés esetén a következő összegű családi otthonteremtési támogatás vehető fel: 1 gyermek esetében 600 000 Ft, 2 gyermek esetén 1 430 000 Ft, 3 gyermek esetén 2 200 000 Ft, 4 vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.

Különösen fontos szabályok a lakás bővítéssel kapcsolatban

Mivel meglévő lakás bővítéséről beszélünk, így fontos, hogy az igénylőnek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie abban az ingatlanban, ahol a bővítést tervezik.

A bővítésről egy költségvetést kell készíteni és azt benyújtani a hitelintézet felé, ha ezt elfogadják, akkor lehet elkezdeni a bővítéssel kapcsolatos munkálatokat. Ha a lakás bővítése során a visszaigényelhető adó mértéke a 2 millió forintot meghaladja, úgy a hitelintézet csak akkor fogadja el a számlát, ha a kivitelező céggel kivitelezési szerződést kötünk. Ezt a szerződést még a kivitelezés elkezdése előtt be kell mutatni.

Mi számít bekerülési költségnek és mi nem?

Bekerülési költségnek számít:

  • épületszerkezet költsége
  • közös használatú helyiség költsége
  • tároló helyiségek költsége
  • lebonyolítási költségek (műszaki tervezés, hatósági engedélyezés, használatbavétel tudomásul vételének
  • költsége, műszaki ellenőrzés költsége)
  • a bővítés során elvégzett földmunka költsége
  • építménybontási költségek

Nem számít bekerülési költségnek:

  • különálló épületben lévő tűzelőanyag-tároló költsége
  • lomkamra költsége
  • központi berendezések költsége
hirdetes

Mivel a CSOK felújításra nem igényelhető, ezért érdemes a bővítés mellett dönteni és mindenképpen igénybe venni a támogatást. Számtalan variációja van a bővítésnek, de nagyon fontos, hogy alaposan áttanulmányozzuk a vonatkozó szabályokat és csak utána kezdjünk neki az építkezésnek.

Share Button